igazából nehéz szépen, egybefüggő mondatokkal megfogalmazni, hogy bántasz és hogy az nekem mennyire fáj.hogy amikor fáj nekem valami mindig egyedül maradok.de.. már megszoktam.tényleg.minden rosszindulat nélkül tudom, hogy nem számíthatok senkire sem mert mindenki otthagy ha úgy van..
annak ellenére én még mindig nem tudom ezt meg tenni. és soha nem is fogok.
2 év után is minden veszekedés és összekapás vagy akármi is olyan rosszul tud esni akár csak akkor mikor 2-3 hónapja voltunk együtt.
nem tudom igazán mivel bizonyíthatnám be, hogy szeretlek és nem hazudok..
de még mindig nem tudom azt mondani, hogy nem érdekel. amikor menni akarsz sosem fogom tudni azt mondani, hogy menj akkor..sosem.. lehet hogy kettőnk közül én vagyok a gyengébb.de azért vagyok én a gyenge, hogy neked ne kelljen. hogy neked ne fájjanak dolgok, hogy ne kelljen aggódnod amiatt, hogy szakítok.. mert sosem tudnám megtenni. és tudom ha szakítanék az sem érdekelne.
nem vagyunk egyformák..
de egyszer minden jó lesz.és nem fog fájni semmi.
egy dolgot megígérek ! amíg dobog a szívem addig minden másodpercben arra fogok törekedni, hogy mosolyogni lássalak, nekem akárhogyan is fáj bármi. sosem fogom megengedni azt, hogy szomorú legyél. és ha kell bármi áron de akkor is.és még azt is megígérem, hogy mindig szeretni foglak.
mindig.♥